Egyre többen a lengyel zarándoklaton
Készült: 2014. október 10. péntek, 07:51Töretlenül menni előre
Idén is útra kel a több mint 120 ezer lengyel és külföldi résztvevő, hogy végigjárja a Varsó és Czestochowa közti közel 300 kilométeres zarándoklatot. Az utat 10 nap alatt teszik meg, hogy augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony ünnepére Lengyelország legnagyobb kegyhelyére érjenek. 2012 óta a magyar csapat is folyamatosan bővül.
1707 és 1711 pusztító pestisjárvány söpört végig Varsón, mintegy 30 ezer áldozatot követelve. A Jézus Öt Szent Sebe Testvériség tagjai akkor megfogadták, hogy minden évben elzarándokolnak a lengyel fővárostól Czestochowáig, ha Varsó megszabadul a fekete haláltól. A zarándoklat azóta egyszer sem maradt el, még a második világháború alatt, és a német megszállás idején is megtartották.
Csak egyetlen alkalommal nem jutottak el a célig a gyalogosok, 1792-ben, amikor porosz megszállók elfoglalták a területet, és lemészárolták őket. 1935-ben állítottak emlékművet az áldozatok tiszteletére a gyilkosság helyszínén, Czestochowától 30 kilométerre, emellett azóta is elhalad a menet. 1963-ban kommunista hatóságok betiltották az utat himlőjárványra hivatkozva, de a zarándokok ekkor is útnak indultak illegálisan, titokban.
Idén 303. alkalommal indul neki a több mint 120 ezer lengyel és külföldi zarándok, hogy teljesítse a közel 300 km-es távot, a fővárostól a Jasna Góra-i Mária-kegyhelyig. Augusztus 5-étől 14-éig naponta átlagosan 30 kilométert tesznek meg, hogy 15-ére, Mária mennybemenetele – Nagyboldogasszony ünnepére, Lengyelország legnagyobb kegyhelyére, a Czestochowai Fekete Madonna képmása elé érjenek.
Az egyszerűbb koordinálásért a rengeteg gyalogos csoportokba rendeződve zarándokol, út közben pedig ott élő lengyelek várják őket süteményekkel, frissítőkkel, gyümölcsökkel és kis papírokra írt imaszándékokkal. A hajnali indulás után – ekkor a hűvösben ugyanis könnyebb menni – 5-6 kilométerenként van egy fél órás pihenő és egy 60 perces ebédszünet.
Útközben a vezetők folyamatosan lengyel dalokat énekelnek hangosbemondókba, hogy a lendület és a jókedv egytől egyig mindenkire átragadjon. A nagy csomagot nem kell cipelni, azt teherkocsik viszik el reggel, majd este adják le az új helyen, napközben elég csak egy kis hátizsákot vinni a legszükségesebb dolgokkal. A kora esti órákban, 6-7 óra körül érkezik meg a menet a szálláshelyre, itt sátrakban – de előfordul, hogy istállókban, pajtákban – térnek nyugovóra a zarándokok.
A magyarok többször is képviseltették magukat az 1981 óta nemzetközi szintre emelkedett úton. Az idén is útra kelők nagy része a budapesti Regina Patris imaközösség tagja. Azonban 2 éve Szűcs Balázs egyetemi lelkész is csatlakozott piliscsabai fiatalokkal a menethez.
A magyarok barátja, Pawel Sobstyl varsói lelkipásztor fogadta be az itthoni különítményt a csoportjába, amely így 150 főre emelkedett. Tavaly Balázs atya székely gyermekotthonokból jött árvákat és nehézsorsúakat is magával vitt az útra.
Idén sem lesz ez másképp, 25-30-an érkeznek Csíkszeredából és Csíkszépvízről, hogy a lengyel–magyar csapat részeként végiggyalogolják a távot, világot lássanak, és maradandó élménnyel gazdagodjanak.